Szőlőtőke Chardonnay - fehér borszőlő, korai érésű

A Chardonnay fehér borszőlőfajta, amely Burgundia és Champagne vidékéről, Franciaországból származik. A Chardonnay fajta elterjedt Németországban, Svájcban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Görögországban, Szlovéniában, Moldovában, Grúziában, Angliában, Indiában, az USA-ban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Chilében, Argentínában, Uruguayban, a Dél-afrikai Köztársaságban stb. is.    Bulgáriában körzetesített fajta, főként Északkelet-Bulgáriában, a Szredna gora vidékén, Plovdiv környékén és Sungurlare térségében termesztik. A fajtának több klónváltozata van: egyes mutációk pézsmás jellegűek, ezeket „Chardonnay musqué”-nak nevezik, a „Chardonnay rosé” mutáció bogyói pedig rózsaszínűek.    Korai fajta: a szőlő augusztus végén érik. Közepesen erős növekedésű, termékenysége nagy, termése közepes. A dombok lábánál fekvő mélyebb, gazdag, meszes talajok illenek hozzá. Hűvösebb vidékeken is kiváló eredményt ad.   Viszonylag ellenálló a hideggel és a szárazsággal szemben. Érzékeny a rothadásra. A fürt kicsi (90-95 g), hengeres-kúpos, néha szárnyas, laza vagy közepesen tömött és tömött. A bogyók aprók, gömbölyűek, sárgászöldek, a napos oldalon aranyos árnyalattal, viaszos hamvval és apró barnás pöttyökkel borítva. A hús lédús, harmonikus ízű. A héj vékony, szívós. A Chardonnay a világ legnépszerűbb fehér borszőlőfajtája.   A szőlőlé cukortartalma 18—22,9 g/100 ml, savtartalma 11,6—8,2 g/l. Nevéhez a legrangosabb burgundi eredetű francia fehér fajtaborok (Chablis, Côte de Beaune és Mâconnais), valamint a pezsgők kapcsolódnak. A Chardonnay-ból pezsgőalapbor és kiváló minőségű fehér asztali borok készülnek, amelyeket könnyedség, frissesség, harmonikus íz és gyümölcsös aromák jellemeznek.   A tölgyfahordós érlelés vanília-, füst- és tölgyjegyeket kölcsönöz a bornak. A pezsgők készítésénél javító fajtaként használják.   Franciaország leghíresebb pezsgőmárkái a Chardonnay és a Pinot noir fajták házasításából készülnek.