Szőlő Cabernet Sauvignon - korai érésű

A Cabernet Sauvignon fajta Franciaországból származik. Minden szőlőtermesztő országban elterjedt – Franciaországban, az USA-ban, Ausztráliában, Chilében, Argentínában stb. Bulgáriában körzetesített. Levél – közepes, kerekded, erősen tagolt, 5–7 karéjú, gyengén molyhos. A levéllemez felfelé tányérszerűen hajlik, felülete hálózatosan ráncos. A középső karéj körvonala hegyesszöget zár be. A felső öblök mélyek vagy nagyon mélyek, zártak, tojásdad nyílással és hegyes aljjal. Az alsó öblök zártak, tojásdad nyílással és hegyes aljjal, néha nyitottak, líra alakúak. A levélnyélöböl zárt, tojásdad nyílással és hegyes aljjal. A fogak közepesek, háromszög alakúak, széles alappal. Az erezet csak a fonákon, az első elágazásig borvörös színű. A levélnyél közepesen hosszú, vékony, helyenként rózsaszín. A levél őszi színe piros. Virág – hímnős. Fürt – kicsi, hengeres-kúpos, félig tömött. A kocsány közepesen hosszú, közepesen vastag, tövénél fásodott, szívós. Bogyó – apró, gömbölyű, kékesfekete, bőséges hamvval. Héja vastag, szívós. Húsa lédús, harmonikus ízű. A bogyókocsány rövid, vastag, nagy, lapos bogyóudvarral és rövid ecsettel. A Cabernet Sauvignon középérésű borszőlőfajta. Szőlője szeptember első felében érik. Erős növekedésű, magas termékenységű, közepes hozamú. Jól fejlődik dombokon, könnyű homokos és humuszos-karbonátos talajokon. Viszonylag ellenálló a szárazsággal, a hideggel és a rothadással szemben. Szőlőjéből kiváló minőségű asztali borok készülnek, amelyek értékes tulajdonságaikat érlelés során bontakoztatják ki. A Cabernet Sauvignon a vörös asztali borok egyik legnevesebb fajtája. A franciaországi Bordeaux vidék Médoc körzetének fő fajtája.